Úgy néz ki mégis volt értelme elkezdeni blogot írni, pont arról beszélgettünk Eszterrel, hogy milyen jó lenne, ha meglátogatna minket valaki, most hogy közelednek az ünnepek. Délután egy óra környékén elkezdett csipogni a telefonom, és egy új név jelent meg a Viber-en.
"Kedves Péter! Honlapodon olvastam ezt az elérhetőséged. Holnapután utazunk két kisfiammal és férjemmel Port Ghalibba.
Vihetünk esetleg nektek valamit itthonról?"
Nagyon meglepődtem és megörültem, hogy valaki rátalált a blogra és tényleg létezik ilyen ! Kellemesen elbeszélgettünk, igyekeztünk minden kérdésre válaszolni és kihasználva a lehetőséget kértünk egy kis Jagermeistert és oregánót. Értelem szerűen a Jagert az ünnepek miatt, meg az egyik kedvenc gyógynövényes védőitalunk, az oregánót meg azért mert egy jó pizzaalapba kell, hogy legyen egy kis oregánó, de itt sajnos ez a fűszer valamiért nincs, pedig már minden boltot átkutattunk, Quseir-ban és Hurghadán is.
Pár nap után jelentkeztek a magyarok és elmentünk Port Ghalibba, hogy találkozzunk velük és egy nagyon jót beszélgettünk. Természetesen megkaptuk a rendelésünket is, aminek nagyon örültünk. Elmeséltünk nekik mindent, amit csak lehetett és segítettünk amiben tudtunk. Kairóba szerettek volna menni, hogy a gyerekek lássák az Egyiptomi múzeumot, elmondtuk, hogy minden megoldható, de nagyon messze van a kikötőből és lehet nem fogják nagyon élvezni egy 8 órás kimerítő buszozás után a dolgot. Beszélgettünk még más egyéb hajós és sivatagi szafarikról, amiket biztosan mindenki kedvel és érdemes megnézni.
Pár nap után, jelentkeztek ismét, hogy voltak Quadozni és a teknős néző túrán, sajnos tengeri tehénnel nem találkoztak. Vigasztalás képen átküldtem pár fotót egy régebbi túráról, ahol egy jámbor jószággal úszkáltunk pont egy ilyen túra alkalmával. Majd megemlítették, hogy a Kairói és a Luxor túra elmarad, de szívesen beszereznének pár apróságot és süteményeket. Sikerült egy helyi taxis ismerőst keríteni, aki segített a távolságok leküzdésében. Találkoztunk Quseir-ban és pár órát együtt töltöttünk és beszélgettünk, miközben keresgéltük a kiszemelt ajándékokat. Szerencsére mindenki megtalálta a megfelelő ajándékot az otthoniak számára (ha jól emlékszem csak a hűtőmágnes maradt el fáradtság miatt). Sajnálatos módon, pont a legrosszabb időt fogtuk ki az éjszakai sétához, mert hűvös szél fújt és aznap volt itt a leghidegebb. A túra végeztével felhívtuk a taxit és elköszöntünk egymástól.
Nagyon szépen köszönjük még egyszer a kis túlélő csomagokat és a jó társaságot. Várunk vissza benneteket, amikor időtök engedi.
Facebook csoport